Utazássss   -  Humor   -  Állatbarát   -  Sci-Fi   -  Buli   -  Koktélok   -  +18   -  Ingyen weblap   -  Adó 1%

   
 Szia Idegen!· Regisztráció 2012. febr. 6., hétfő - Dorottya, Dóra 

Bejelentkezés

E-mail:
Jelszó:

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszavam

Összes tag: 1523
Legutóbbi tag: Dominik
Kedvencekhez ad!
Oldalajánló!

Szavazás

Indulnál ketrecharc bajnokságon?

Mindenféleképp
Valószínű
Kipróbálnám
Nem biztos
Kizárt

Rövid hírek

Harcművészetek

Egyéb extrém sportok

Könyv - kiadvány ajánló

Filmajánló

Sport rövid hírek

Tai Ji: Tai Chi Chuan

Harcművészetek

ez a legfrissebb |Véletlen hír| Következő hír»
Dátum: 2006. márc. 07., kedd - 20:21
Szerkesztette: admin
Share/Bookmark

  nyomtat

Kínai harcművészeti stílus, az úgynevezett "Belső Irányzatok" legismertebb és legteljeskörűbbnek tartott képviselője. Jellemzője a nem pusztán fizikai erőre alapuló gyakorlásmód, az energia – a Csí – teljeskörű alkalmazása, és a gyakorlások során lassú és folyamatos meditatív mozgásban végzett formagyakorlatok, valamint azok harci alkalmazásai.

Alapítója: Csang San-feng (1247-1447?)

Kezdetek

Csang San-Feng, a hagyomány szerint 1247. április 9-én született, éjfél körül, a Sárkány-Tigris Hegységben a Kjang-Si tartományban, Kínában.

Fiatal korában komoly elméleti és gyakorlati tanulmányokat végzett, s mialatt a Három Csúcs (San Feng) közelében élt és meditált, mesterévé vált a Shaolin-harcművészeteknek. Később a Wutang-hegységbe ment elvonulásra, ahol taoista remeteként élt hosszú évekig, és alapos, nagyon magas szintű önmegvalósításra tett szert.

Történelmi feljegyzések szerint a következő kétszáz évben alkalmanként megjelent az emberek között és néhány kiválasztott számára lehetővé tette, hogy tanuljanak tőle. Miután többé senki nem találkozott vele, életének idejét 1247 és 1447 közé teszik, bár halálának körülményei sohasem váltak ismertté.

Csang mester több különböző néven vált ismertté hívei között, úgymint Csang San-Feng, Cseng San-Feng, Csang Csun Pao, Csang San Pong, Csang Tung, Csang Nagymester, Csang a Halhatatlan és Halhatatlan Csang.

Legendák

A korai legendák szerint Csang mester ismertsége a Csengcsu Birodalom (1403-1424) idején vált a legemlékezetesebbé, nem kis feltűnést keltve a politikai körök közelében is. 1459-ben, mint halhatatlan taoista Szent, fontos részévé vált a Wutang-folklórnak, mivel a hagyomány szerint jelentős szerepe volt a Belső Irányzatok, mint harcművészeteknek a megalapozásában és kifejlesztésében.

A legenda szerint Chang San Feng egyszer egy mámorító italt főzött magának, amitől álomba szenderült, és furcsa látomásai voltak. Harci technikák sora jelent meg álmában. Két nap múlva ébredt fel, és azonnal hozzá is kezdett a technikák gyakorlásához. Lassú, megszakítás nélküli mozgással járó gyakorlatokat ismételgetett, amelyek folytonos körforgásban olvadtak egymásba. Chang a következő két évben egyre fiatalosabb lett, és ezt az új technikáinak tulajdonította. Fogadott egy tanítványt, Csen Csia Kou-t, aki továbbadta ismereteit családjának. Több mint 400 évig a család titka maradt a formagyakorlat. Végül egy leszármazott átdolgozta, és a technika több ágra szakadt.

A Tai Csi Csuan mesterei legyőzhetetlen harcosoknak bizonyultak minden esetben, minden helyzetben, minden más ismert stílus mestereivel szemben. Legendás, misztikusnak tartott erejüket és képességeiket alapos, kimerítő magyarázatok és ma is ismert technikák, gyakorlati feladatok sorain át megvalósítható tudásanyag igazolja. A Tai Csit az egész világon, mint a "Harcművészetek Királyát" ismerik el.

A mában

A mai kor egyik leghíresebb képviselője Dan Docherty, skóciai harcművész (Tai Csi Gladiátornak nevezték el), aki a Tai Chiról alkotott egyenes és gyakran tekintélyromboló nézeteivel a Nagy Britanniai Tai Chi közösség számos tagját felháborította és feldühítette.

Dan a karatéban tett kezdeti lépései után a Hongkongi Királyi Rendőrség felügyelőjeként kezdett Tai Csi Csuant tanulni. Egy év után fejébe vette, hogy bebizonyítja a nagyvilágnak, de főleg a harcművészeti köröknek, hogy a Tai Csi harcművészeti ereje nem veszett a legendák ködébe, az a mai napig hatékony stílust képvisel. Nehézsúlyban indult az 1976-os Dél-kelet Ázsiai Harcművészeti Bajnokságokon, ahol második helyezést ért el, majd 1980-ban megnyerte a nyitott súlyú bajnokságot (a hatás és elismerés kedvéért két súlyal nagyobb kategóriában mérkőzött meg).

Stílusok

A Tai Csi Csuan tradicionálisnak tartott stílusai a Csen, a Szun, a Jang és a Wu stílusok. Leghíresebb képviselői a Jang család (Jang Csen-fu, 1883-1936), akiknek a Jang stílus létrehozását köszönhetjük (Jang Lu-csan, 1799-1872). Jang Csen-fu tudását csodálattal vegyes félelem övezte. A sokszor barátságos harcművész és elismert tanító arca mögött könyörtelen harcos rejtőzött, és alkalmas helyzetekben nem szégyellte kimutatni vadságát és sokszor megmagyarázhatatlannak tűnő erejét.

A Tai Csi Csuan népszerűsítésének legfontosabb alakja Cseng Man Csing volt, aki Amerikába utazása után először kezdte a nagy nyilvánosság számára tanítani a harcművészetet.

Mai napig a módszert a legkülönbözőbb céllal tanulják világszerte. A reggeli torna finomabb és "mélyebb" változataként emberek ezrei járnak ki Kína városainak tereire, hogy együtt gyakorolják a harmonikus formagyakorlatokat.

Más esetekben a legváltozatosabb harcművészetek gyakorlói építik be felkészülésükbe az egyensúlyra, összpontosításra és ellazultságra késztető formák elemeit. Ezen kívül akadnak a stílus mai elszánt követői, akik a Belső Gyakorlatokkal együtt alaposan tanulmányozzák és gyakorolják a művészet teljes megvalósítását.

Talpalók

Akadnak természetesen gyorstalpaló Taj Csi tanfolyamok is szép számmal, a "108 forma, három hónapos tanfolyam" elnevezéssel, valamint egyre több olyan oktató, aki egy ilyen kurzus után önmaga is tanításba kezd. Fontos megemlítenünk, hogy a harcművészet eredményes megvalósítása hosszú évek kitartó és pontos munkájával érhető el, s ennek igen nagy a jelentősége, mielőtt az ember valóban a tanításra adja a fejét.

A Tai Csi Csuan legismertebb magyarországi képviselői

Havasi András és tanítványai
Vadas Mihály és tanítványai
Dan Docherty és tanítványai

Duan Zhi Chao
Han Kui Yuan
Miló András

Irodalom:
Havasi András (http://www.lunarimpex.hu/szerzo.php?id=3)

Linkek:
Magyar Taijiquan Egyesület (http://www.taiji.hu/)
Wudang Tai Chi Chuan (http://wudang.freeweb.hu/)
Taiji Quan - Hungary (http://www.extra.hu/taichichuan/)
Wu Tai Chi Chuan Magyarország (http://wutaichi.fpn.hu)
Magyar Shaolin Központ (http://www.shaolin.hu/tc.html)
Tai Chi Kulturális Köpont (http://szy.hu/taichi/)

Budomagazin - Erszény Krisztián


A rovat további olvasnivalói:

» Aikido: japán harci irányzat
» Baranta
» Capoeira: afro - brazil eredetű harcok
» Eskrima, Kali, Arnis: fülöp - szigeteki harcok
» Hapkido: koreai harci irányzat
» Iaido: ősi japán harcok, a kardvívás művészete
» Ju-Jitsu: japán harci irányzat
» Judo: japán tradicionális harc
» Karate
» Kempo - Az ököl törvénye
» Kendo
» Kenjutsu
» Kobudo - az ősi harc útja
» Kyudo: tradicionális japán harc
» Ninjutsu: ősi Japán harcművészet
» Sumo: tradicionális japán küzdősport
» Taekwon do: koreai harci irányzat
» Tai Ji: Wudang Tai Chi Chuan
» Tai Ji: Tai Chi Chuan
» Thai box (Muay Thai): tradicionális thai küzdelmi rendszer

Hozzászólások:

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned. A bejelentkezéshez regisztrálnod kell magad, amit itt tehetsz meg.
erszenyk 2008. márc. 14., péntek - 15:19
Köszönöm, így már korrekt a jelzés.

erszenyk 2008. jan. 21., hétfő - 13:58
Kedves Seres Zoltán! Most akadtam rá, hogy erre a honlapra felkerült az általam írott cikk, amely a Tai Chi Chuanról szól. Az írást én a Budomagazin.hu-nak készítettem (http://budomagazin.hu/sportok.php?sportszid=72&kw=tai%20ji ). Ahogy látom, a ketrecharc.hu nem a budomagazin.hu-nak az oldala. Mégis, az írást feltették, és még csak meg sem jelölték, hogy én vagyok a szerzője (és a budomagazin.hu a tulajdonosa!), mitöbb, szerzőként a honlap "admin"-ja van megjelölve - helyettem. Mindezzel kapcsolatban semmi gond nem lenne, ha mindez egyenes úton történt volna, a valódi szerő megjelölésével. Etikátlan dolog más tollával ékeskedni, gratulálok hozzá!


Képajánlat

Az utolsó pillanat...
Az utolsó pillanat...